2020 slágere: az agglomeráció!

Ingatlantájoló.hu 2019.12.19 18:25:19

Mikor eldöntjük, hova szeretnénk költözni, az élhetőség a legfontosabb szempont. Az Otthon Centrum immár negyedszerre készítette el élhetőségi rangsorát, mely a 25 ezer főnél népesebb városokat és Budapest kerületeit rangsorolja életminőség szempontjából. Az élen természetesen két budapesti kerület végzett, de nézzük, mi a helyzet vidéken!


 

Az Otthon Centrum Budapesten tartott sajtótájékoztatóján Soóki-Tóth Gábor, elemzési vezető elmondta, hogy a korábbi évekhez hasonlóan idén is a főváros belső kerelüteit jellemezték kedvezőbb, míg a kisebb vidéki városokat és egyes külső pesti kerületeket kedvezőtlenebb értékek, ugyanakkor az agglomeráció és a megyeszékhelyek a középmezőnyben végeztek.

A felmérésből az is kiderül, hogy minél nagyobb egy város, annál kedvezőbbek a foglalkoztatottság, az egészségügyi, valamint az oktatás mutatói, a munkába járás időtartamának tekintetében ugyanakkor a kisebb települések és a főváros belső kerületei érték el a legjobb értékeket.

A fővárosban nincs nagy eltérés a tavalyi évhez képest, az első hat helyen továbbra is a belső kerületek végeztek, az élmezőnyben az I. és az V. kerülettel, melyek 84 és 82 százalékos eredményüket annak köszönhetik, hogy szinte minden mutatójuk kiemelkedő, egyedül az odavándorlók népességre vetített száma mondható átlagosnak.

Tágas lakás a Clark Ádám térnél

Még több képért kattintson a fotóra!

Őket követik a VI., VII., IX. és XIII. kerületek a pesti oldalról, valamint két budai kerület, a II. és a XII. 61-70 százalékos értékkel. A budai és pesti kerületek eredményei azonban összetételükben eltérnek egymástól, míg Budán elsősorban a felsőfokú végzettségűek és a foglalkoztatottak arányának, addig Pesten a vándorlási mutatónak és a munkába járás időtartamának köszönhető a kedvező érték.

Belső kétszintes lakás a XIII. kerületben

Még több képért kattintson a fotóra!

A budapesti rangsor végén a pesti külső kerületek (XV., XVI., XVII., XVIII., XX., XXI., és XXIII.) végeztek 36-46 százalék közti értékekkel, ami mind a régió központok, mind a megyei jogú városok, mind az agglomeráció eredményeinél is alacsonyabb. A kedvezőtlen érték a munkába járás időtartamának köszönhető, miközben a vizsgált szolgáltatások egy részét sem tudja a lakosság helyben igénybe venni.

Felújított panellakás Veszprémben

Még több képért kattintson a fotóra!

A régióközpontok és a vidéki városok eredményei ezzel szemben nagyon bíztatóak, Veszprém és Eger 67-61 százalékos eredményeivel a legélhetőbb vidéki városoknak bizonyultak, amihez elsősorban a munkába járás ideje járult hozzá, ami a teljes mintához képest itt 96-99 százalék.

1 + 2-es panellakás Egerben

Még több képért kattintson a fotóra!

A régióközpontok tőlük kissé lemaradva, egymáshoz nagyon hasonló eredményeket értek el. Székesfehérvár és Pécs 55, Győr és Szeged 54, Debrecen 53 százalékos értékkel szerepelt, tőlük csak egy kicsit szakadt le Miskolc a maga 49 százalékos eredményével.

A megyei jogú városok legtöbbje 46-55 százalékos eredménnyel a középmezőnyben végzett közülük a tavalyi évhez hasonlóan, Hódmezővásárhely és Érd eredménye volt a leggyengébb (46 százalék).

Gyönyörű tetőtéri lakás Szentendrén

Még több képért kattintson a fotóra!

A megyei jogú városokat is megelőzte két település az agglomerációból: Budaörs és Szentendre 57-55 százalékos eredményekkel. Magas értékeiket az idevándorlók számának köszönhetik, amiben mind ők, mind a többi agglomerációs település kiemelkedett az elmúlt években. Ennek kapcsán Kosztolánczy György vezérigazgató megjegyezte, hogy az agglomerációs övezet lehet 2020 nagy slágere.

Körpanorámás családi ház Budaörsön

Még több képért kattintson a fotóra!

Soóki-Tóth Gábor azt is elmondta, hogy az emberek a magasabb életminőségért hajlandók többet fizetni, így a jobb életkörülményeket biztosító városokban az ingatlanárak is magasabbak, és a vándorlási mérleg is pozitív, mindezeket a KSH használt társasházi téglalakások fajlagos árának átlagértékeire vonatkozó adatai is alátámasztják.

Ugyanakkor néhány városban és kerületben az árak alul vagy felül reprezentálják a város életminőség rangsorban elért pozícióját, ami a fővárosi kerületek esetében erősítést, a vidéki városokban gyengítést jelent. Mindez annak köszönhető, hogy az emberek nehezen mérhető szempontokat, mint például az épített és természetes lakókörnyezet minőségét vagy a társadalmi közeget is figyelembe veszik.

A sajtótájékoztatón Kosztolánczy György vezérigazgatótól azt is megtudhattuk, hogy az ingatlanpiac 2014-ben fordulóponthoz ért, amikor a tranzakciószám és az ár is meredeken emelkedni kezdett a válság után. Mindezt természetesen az alacsony banki kamatok is elősegítették, melyek a legjobb hozamot garantáló befektetési formák közé emelték az ingatlanvásárlást. Az árak azonban nyárra átlépték a lélektani határt, így augusztusban és szeptemberben a tranzakciószám az egy évvel korábbi érték felére esett vissza. Mindezek mellett a babaváró támogatás bevezetése, valamint a szuperállampapír visszatartotta a befektetési szándékkal piacra lépőket.

Kosztolánczy György azt is elmondta, hogy a piaci korrekció jelenleg is tart, de a tranzakciószám az utolsó negyedéves előrejelzések szerint kezd az egy évvel ezelőttihez közelíteni. Véleménye szerint a befektetők kivárnak és a vevő is kevesebb, de szándékaik nagyon komolyak, így a trend nem fog változni, alapvető fordulat nem várható. A GDP és a reáljövedelem növekedése és a kedvező hitelfelvételi lehetőségek is ezt támasztják alá. S bár a tranzakciószám várhatóan elmarad majd a korábbi évektől, az áremelkedés növekvő ütemének lassulása miatt tavasszal élénkülésre számítanak, és várakozásaik szerint 2020-ban is működő és erős marad az ingatlanpiac.

 

 

Hozzászólások